Bemutatkozás

Egyéni ügyvédként magánszemélyek, gazdasági társaságok, alapítványok, egyesületek jogi képviseletét látom el számos jogterületen, továbbá a büntetőjog területén sértetti jogi képviseletet, valamint terhelti védelmet.

Ügyfeleim részére magas színvonalon, gyors és precíz jogi szolgáltatást nyújtok együttműködő partnereim bevonásával.

Munkám során ügyfeleimmel, a hatóságokkal és a bíróságokkal az ügyvédi hivatáshoz kötődő elvárásoknak megfelelve működöm együtt.

A mai felgyorsult világban rugalmasan állok ügyfeleim rendelkezésére sürgős esetben hétvégén is, nem csak a büntetőjog vonatkozásában.

Az ügyfél igényeihez alkalmazkodva az ügyfél által meghatározott helyszínen (pl. otthonában) is állok szíves rendelkezésre.

Együttműködő partnereim :

Dr. Suba Ferenc
Dr. Csisztai-Molnár Péter

Szakterület.

INGATLANJOG
CÉGALAPÍTÁS, CÉGMÓDOSÍTÁS, VÉGELSZÁMOLÁS
ALAPÍTVÁNY, EGYESÜLET ALAPÍTÁSA, MÓDOSÍTÁSA, MEGSZŰNÉSÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI ELJÁRÁS
KÖVETELÉSEK ÉRVÉNYESÍTÉSE :

  • Ügyvédi fizetési felszólítás
  • Fizetési meghagyásos eljárás
  • Felszámolási eljárás

CSALÁDJOG :

A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás.

A bíróság a házasságot a fenti körülmények vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik. (Ez az un. megegyezésen alapuló bontás, szemben a fenti ún. tényállásos bontással, amikor az eljáró bíróság vizsgálja a házasság megromlásához vezető okokat.)

A házasságnak a házastársak megegyezésén alapuló felbontására csak akkor van lehetőség, ha a házastársak a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint ez iránti igény esetén a házastársi tartás kérdésében megegyeztek, és perbeli egyezségüket a bíróság jóváhagyta.

Ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk.

Az általános illetékességi szabály alapján a házassági bontóperre az a bíróság illetékes, amelynek területén az alperes lakik. A házassági bontóperre azonban az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.

Ha házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható az ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per és házassági vagyonjogi per.

A bontóperben tartott első tárgyaláson a bíróság a személyesen megjelent feleket meghallgatja.

Ha valamelyik házastárs cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, továbbá ha a bíróság előtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik, a személyes meghallgatás nem kötelező.

Ha a felperes – a fentebb meghatározott eseteket kivéve – az első tárgyaláson személyesen nem jelenik meg, a bíróság a pert megszünteti.

Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, a lentebb meghatározott kivétellel a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik. A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet határnapot.

A fentebb meghatározott esetekben, vagy ha a feleknek nincsen közös kiskorú gyermeke, a bíróság a pert már az első tárgyaláson érdemben tárgyalja.

A Ptk.-ban nevesített személyiségi jogok
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

A Ptk.-ban nevesített személyiségi jogokon túl a bírói gyakorlat is nevesített személyiségi jogokat, ilyen pl. a családtervezéshez fűződő jog, a teljes családi élethez való jog.

Felróhatóságtól független szankciók
Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján – az elévülési időn belül – az eset körülményeihez képest követelheti
a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

Felróhatóságtól függő szankciók

Sérelemdíj
Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.
A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.
A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.
A sérelemdíj iránti perben a felperes köteles bizonyítani, hogy
– a kereseti tényelőadás szerinti sérelmet okozó magatartás valóban megvalósítja a személyiségi jogsértést (a személyiségi jog megsértésétől meg kell különböztetni az ennek a szintjét el nem érő, szubjektív érzéseken alapuló érdeksérelmeket), és
– azt az alperesként megjelölt személy követte el, valamint
a sérelemdíj mértéke tekintetében releváns körülmények bizonyítása is a felperest terheli.
A régi Ptk. alapján a személyiségi jogsértéssel okozati összefüggésben keletkezett nem vagyoni sérelem vagy hátrány is bizonyítandó tény volt. Az új Ptk.-ban a sérelem bekövetkeztét a jogalkotó a jogsértés megvalósulásával vélelmezi, ezért azt bizonyítani nem kell.

Kártérítés
Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.
A kártérítés a személyiségi jogsértés következményeként a károsult vagyonában beálló értékcsökkenést hivatott kompenzálni. Ebben a körben azonosíthatók a testi sérüléssel, egészségkárosodással járó esetekben az orvosi kezelés, rehabilitáció, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök költségei, az otthon, gépjármű átalakításának költségei, a gondozási díjak, stb. Ezeket a kártételeket csak az igazolt mértékig köteles a jogsértő megtéríteni.

A házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani.

Érdemtelen a tartásra az a házastárs vagy volt házastárs:

  1. a) akinek súlyosan kifogásolható magatartása vagy életvitele járult hozzá alapvetően a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához; vagy
  2. b) aki a házassági életközösség megszűnését követően házastársának, volt házastársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.

Az érdemtelenség elbírálásánál az arra hivatkozó házastárs vagy volt házastárs magatartását figyelembe kell venni.

Nem köteles házastársát eltartani az, aki ezáltal a saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.

A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik.

Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.

Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.

A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és – ha Ptk. eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.

A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.

Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.

A házastárs különvagyonához tartozik

  1. a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
  2. b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
  3. c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
  4. d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
  5. e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
  6. f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

A házastársi közös vagyon megosztása

A vagyonközösség megszűnése esetén bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását.

Ha a házasság a házastárs halálával szűnt meg, ez a jog az örököst is megilleti.

Ha a házastársak a házastársi közös vagyont szerződéssel osztják meg, a szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közös vagyonhoz tartozó ingók megosztására, ha a megosztást végrehajtották.

Ha a házastársak között nem jött létre szerződés a közös vagyon megosztása tárgyában, vagy az nem terjed ki a vagyonközösség megszűnéséhez kapcsolódó valamennyi igényre, a házastársi közös vagyon megosztását és a rendezetlenül maradt igények elbírálását a bíróságtól lehet kérni.

A házassági vagyonjogi szerződés 

Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.

A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést a Ptk. nem tiltja.

Házassági vagyonjogi szerződést a házasulók és a házastársak személyesen köthetnek.

A házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a házastárs a tizennyolcadik életévét nem töltötte be vagy cselekvőképességében a vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott.

A házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

A szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

A házassági életközösség fennállása alatt a házastársak a szerződést módosíthatják és megszüntethetik.

szerződés módosítására és megszüntetésére a szerződés létrejöttére vonatkozó érvényességi és hatályossági szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

A házassági vagyonjogi szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg.

A házastársak olyan szerződése, amely valamely vagyontárgynak a közös vagyonhoz vagy a különvagyonhoz tartozását a házassági vagyonjogi szerződésben kikötött rendelkezésektől eltérően változtatja meg, harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a vagyontárgy a szerződés rendelkezése szerint a közös vagy a különvagyonhoz tartozik.

A házastársi közös lakás használatának rendezése

Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak.

A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználatát a házastársi közös lakásban kell biztosítani.

A házasulók vagy a házastársak a házastársi közös lakás használatát a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik.

A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

A szerződés hatálya az annak megkötésekor meglévő lakás helyébe lépett közös lakásra akkor terjed ki, ha a szerződés így rendelkezik.

A felek a közös lakás használatáról házassági vagyonjogi szerződésben is rendelkezhetnek.

Az életközösség megszűnése után a házastársak megállapodhatnak a házastársi közös lakás további használatáról. A megállapodás nincs alakszerűséghez kötve.

A használatot előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a házastársi közös lakás további használatáról – bármelyik házastárs kérelmére – a bíróság dönt.

Ha valamelyik házastárs – házassági bontóperben vagy a házastársi közös vagyon megosztása iránti perben – a lakáson fennálló közös tulajdon megszüntetését kéri, a bíróság a házastársi közös lakás használatát a közös tulajdon megszüntetésével együtt rendezi.

A lakáshasználatra jogosult gyermek lakáshasználati jogát – életkörülményeinek megfelelően – a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha megfelelő lakhatása máshol megoldott.

A gyermek nélküli élettársak – beleértve az egyneműek élettársi kapcsolatát – a kapcsolatukat külön szerződéssel – élettársi vagyonjog szerződéssel – rendezhetik, beleértve a tartást és a lakáshasználatot.

Ha az élettársak kapcsolatából gyermek születik, a törvény alapján többletjogokat kapnak az élettársi tartás és a lakáshasználat tekintetében.

Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született.

Ha a volt élettárs a tartásra az életközösség megszűnését követő egy év eltelte után válik rászorulttá, volt élettársától tartást különös méltánylást érdemlő esetben követelhet.

Érdemtelensége miatt nem jogosult tartásra az a volt élettárs,

  1. a) akinek súlyosan kifogásolható életvitele, illetve magatartása járult hozzá alapvetően az élettársi kapcsolat megszűnéséhez;
  2. b) aki az életközösség megszűnését követően volt élettársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.

Az érdemtelenség elbírálásánál figyelembe kell venni az arra hivatkozó volt élettárs magatartását is.

Nem köteles volt élettársát eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.

Az élettársak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban megállapodhatnak abban, hogy a tartásra köteles élettárs tartási kötelezettségének meghatározott vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. Ebben az esetben a juttatásban részesített élettárs a jövőben tartási követeléssel akkor sem léphet fel, ha arra e törvény alapján jogosulttá válik.

A tartásra a volt élettárs a különélő házastárssal és a volt házastárssal egy sorban jogosult.

A közösen használt lakásnak az életközösség megszűnését követő további használatát előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól az élettársak által közösen használt lakás további használatának rendezését.

BÜNTETŐJOG :

Feljelentés szerkesztése, sértetti jogi képviselet ellátása .
Terhelt védelmének teljes körű ellátása, különösen az alábbi bűncselekmények vonatkozásában:

  • személyes adattal visszaélés
  • közérdekű adattal visszaélés
  • magánlaksértés
  • zaklatás
  • magántitok megsértése
  • levéltitok megsértése
  • rágalmazás
  • becsületsértés
  • lopás
  • rongálás
  • sikkasztás
  • csalás
  • hűtlen kezelés
  • hanyag kezelés
  • jogtalan elsajátítás
  • orgazdaság

GYERMEKELHELYEZÉS , KAPCSOLATTARTÁS
GYERMEKTARTÁSDÍJ

ADATVÉDELEM
KIBERBIZTONSÁG
INFORMATIKAI JOG
INTERNETJOG
SAJTÓPER ADATVÉDELEM
SZERZŐI JOG
SZABADALMI ÉS VÉDJEGYJOG
MÉDIA JOG

 

MUNKADÍJ

Az ügyvédi munkadíj – az ügyvédekről szóló törvény értelmében – minden esetben szabad megállapodás tárgya.  A gyakoribb jogügyletek árai (a konkrét esetben fizetendő összeget az ügy bonyolultsága, időigényessége, és annak értéke befolyásolja, s az ügyféllel történő egyeztetést követően kerül megállapításra) az alábbiak:
Cégalapítás, cégmódosítás :
Cégalapítás: 50.000,- Ft + Áfa összegtől.
Cégmódosítás: 40.000,- Ft + Áfa összegtől.
Ingatlan ügyek
Ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződések: a munkadíj általában az ügyérték
1 %-a + ÁFA, de legalább 60.000,- Ft + Áfa.
Társasház alapítása, illetve társasház alapító okiratának módosítása az albetétek számától, illetve az ügy bonyolultságától függően 30.000-100.000 Ft + ÁFA albetétenként.
Jelzálogjog alapítása: 35.000,- Ft + Áfa összegtől.
Peres eljárás
Házasság felbontása közös megegyezéssel: 90.000,- Ft + Áfa összegtől.
Peres eljárások esetében egyebekben az ügyvédi munkadíj a felek megállapodása alapján kerül meghatározásra.

A tárgyalásonként fizetendő ügyvédi munkadíj utólag kerül kiszámlázásra.
Valamennyi peres ügy esetében a Budapesten kívül tartott tárgyalásokon történő részvételre az útiköltsége egyéb költségként az Ügyfél részére kiszámlázásra kerül.
Tanácsadás
A szóbeli jogi tanácsadás óradíja 10.000,- Ft + ÁFA.
A tanácsadás díja a teljes ügyvédi munkadíjba beszámításra kerül, amennyiben a tanácsadás alapján az ügyvédi megbízás az ügyben való közreműködésre létrejön.
Felhívom tisztelet leendő Ügyfeleim figyelmét, hogy sem telefonon, sem e¬mail útján nem áll módomban jogi konzultációt tartani.

Kapcsolat.

Ügyfélfogadás : Telefonon történő időpont  egyeztetés alapján .

Amennyiben szolgáltatásunk iránt érdeklődik, kérjük, adja meg telefonszámát, hogy visszahívhassuk Önt a kért időpontban! A visszahívást két  munkanapon belül tudjuk teljesíteni.